Bevezetés: mikor érdemes processzort cserélni?

A számítógép egyre gyakrabban gondolkodik, a játékok akadoznak, a böngésző nyitott lapjai mellett már egy videó is megakasztja a rendszert? Ilyenkor sokan azonnal új gép vásárlására gondolnak, pedig sok esetben egy jól megtervezett processzor csere olcsóbban és hatékonyabban megoldja a problémát.

A magas CPU-kihasználtság jó jelző. Ha a Feladatkezelőben gyakran 90–100% között jár a processzor terhelése egyszerűbb feladatoknál is, akkor a CPU lehet a szűk keresztmetszet. Játékoknál ez stabilan alacsony FPS-ben, mikrolaggokban és stutteringben, böngészésnél hosszú betöltési időkben, programindításnál hosszú várakozásban jelentkezik.

Érdemes különbséget tenni processzor csere és teljes gép csere között. Ha az alaplap, a memória és a tápegység még bőven elég a feladataidhoz, akkor egy CPU upgrade költséghatékony fejlesztés. Ha viszont nagyon régi platformot használsz, és már alig találsz kompatibilis processzort, akkor lehet, hogy célszerűbb egy új alaplap–CPU–RAM hármasban gondolkodni.

A processzor csere a leginkább azoknak hoz látványos javulást, akik:

  • CPU-igényes játékokkal játszanak, és stabilan magas FPS-t szeretnének;
  • videót vágnak, renderelnek, streamelnek;
  • sok böngészőlapot, irodai programot és háttérfolyamatot futtatnak egyszerre;
  • régi, gyenge processzorral rendelkeznek, miközben a többi komponens még korszerű.

Mielőtt azonban csavarhúzót ragadsz, fontos megérteni, pontosan mit jelent a processzor csere, milyen kockázatokkal jár, és mikor érdemes inkább szakemberre bízni.

processzor csere

Alapfogalmak: mi az a processzor csere, és milyen kockázatokkal jár?

A processzor csere (CPU upgrade) azt jelenti, hogy a meglévő alaplapban lecseréled a régi központi feldolgozó egységet egy újabb, gyorsabb modellre. A cél a nagyobb teljesítmény: gyorsabb programindítás, több FPS, gyorsabb renderelés vagy gördülékenyebb multitasking.

A gyakorlatban ez a folyamat a következő lépésekből áll:

  1. a PC áramtalanítása és szétszerelése;
  2. a processzor hűtőjének leszerelése;
  3. a régi processzor eltávolítása az alaplapi foglalatból;
  4. az új processzor behelyezése és rögzítése;
  5. új hővezető paszta felvitele és a hűtő visszaszerelése.

Minden fizikai beavatkozás bizonyos kockázattal jár. Főbb kockázatok:

  • a processzor vagy az alaplap mechanikai sérülése (pl. elgörbült lábak vagy sérült LGA-tüskék);
  • elektrosztatikus kisülés (ESD) okozta rejtett vagy azonnali hibák;
  • túlmelegedés, ha a hűtés vagy a hővezető paszta felvitele nem megfelelő;
  • garanciavesztés, ha gyártói plombákat, matricákat kell megbontani.

Felmerül a kérdés: ki végezze a processzor cserét?

  • Ha már szereltél gépet, és nyugodtan dolgozol kézügyességet igénylő feladatokkal, nagy eséllyel meg tudod oldani otthon.
  • Ha nincs tapasztalatod, és drága komponenseid vannak, biztonságosabb szervizre bízni a műveletet.

Mielőtt döntesz arról, hogy saját kezűleg vágsz bele a processzor cserébe, alaposan meg kell vizsgálnod, hogy az új CPU egyáltalán beépíthető-e a jelenlegi gépedbe. Ehhez részletes kompatibilitás-ellenőrzésre van szükség.

Kompatibilitás ellenőrzése processzor csere előtt

A processzor csere legfontosabb lépése a tervezés. Hiába veszel erős CPU-t, ha az alaplapod nem támogatja, vagy a foglalat eltér. A kompatibilitás ellenőrzése néhány egyszerű, de elengedhetetlen lépésből áll.

1. Foglalat (socket) és alaplap azonosítása

Használhatsz ingyenes diagnosztikai programokat, például:

  • CPU-Z;
  • HWInfo.

Ezek megmutatják:

  • az alaplap pontos típusát (gyártó + modell);
  • a foglalat (socket) nevét, például LGA1700, AM4, AM5;
  • a jelenlegi processzor típusát és paramétereit.

A processzornak ehhez a foglalathoz kell illeszkednie. Egy AM4-es CPU nem megy AM5-ös alaplapba, és fordítva, ugyanígy LGA1700 processzor sem illeszkedik régebbi LGA1151 foglalatba.

2. Chipset, BIOS és CPU támogatási lista

Még azonos foglalat esetén sem biztos a kompatibilitás. A chipset és a BIOS verziója is számít. Lépések:

  1. Keresd meg az alaplapod gyártójának weboldalát.
  2. Írd be az alaplap típusát a keresőbe.
  3. Keresd meg a ‘CPU support list’ vagy ‘CPU támogatás’ oldalt.
  4. Ellenőrizd, hogy az általad kinézett processzor szerepel-e a listán.
  5. Nézd meg, milyen minimális BIOS-verzió szükséges hozzá.

Ha az új CPU csak újabb BIOS-szal működik, frissítened kell az alaplap BIOS-át még a csere előtt. Ez sok probléma forrása lehet, ezért mindig előre tervezd meg.

3. TDP, tápellátás (VRM) és tápegység kapacitás

A nagyobb teljesítményű processzor gyakran nagyobb fogyasztással jár. Ezért fontos ellenőrizni:

  • az új CPU becsült fogyasztását (TDP és a boost alatti valódi terhelés);
  • a tápegységed teljesítményét (W) és minőségét;
  • az alaplap tápellátó részének (VRM) minőségét, hűtését.

Gyenge VRM-mel szerelt olcsó alaplapokba nem érdemes csúcskategóriás, sok magos processzort tenni. Instabilitást, túlmelegedést és throttlingot okozhat.

4. Intel vs. AMD platformok sajátosságai 2024-ben

  • Intel: egy foglalat jellemzően 1–2 generációt szolgál ki, így gyorsabban elavulhat. Gyakrabban kényszerülsz teljes platformcserére.
  • AMD (AM4, AM5): általában több generáción át támogatja az azonos foglalatot, így nagyobb a mozgástér upgrade esetén. Egy jól megválasztott alaplap hosszabb távon fejleszthető.

Ha minden kompatibilitási feltétel rendben, el lehet kezdeni gondolkodni azon, milyen típust válassz, hogy valóban kihasználd a processzor csere előnyeit.

Milyen processzort válassz a meglévő gépedhez?

A processzor csere akkor hoz valódi eredményt, ha a választott CPU illeszkedik a felhasználási szokásaidhoz és a géped többi komponenséhez. Nem mindig a legerősebb és legdrágább modell a legjobb döntés.

1. Játék, munka, tartalomkészítés – különböző igények

  • Játékra fontos a magas egy szálas teljesítmény és a magas órajel. A legtöbb gamernek egy jó középkategóriás, 6–8 magos CPU is elég, ha mellette erős videókártya dolgozik.
  • Videóvágásra, renderre, streamelésre a több mag/szál előnyt jelent. Itt 8–12 vagy több mag is kihasználható, főleg professzionális szoftvereknél.
  • Irodai és általános használatra elég egy olcsóbb, kisebb fogyasztású CPU is, ha nem futnak rajta extrém feladatok vagy játékok.

2. Magok, szálak, órajel, cache – mit figyelj?

  • Magok száma: több mag több párhuzamos feladatot kezel, de nem minden program használja ki.
  • Szálak: SMT / Hyper-Threading plusz szálakat adhat, ami több szálra optimalizált programoknál gyorsulást hoz.
  • Órajel: a magasabb boost órajel jobb egy szálas teljesítményt ad, ami játékoknál különösen fontos.
  • Cache: nagyobb gyorsítótár jobban kiszolgálja a CPU-t játékoknál, adatintenzív feladatoknál.

3. Integrált grafika szerepe

Ha nincs külön videókártyád, vagy fontos a tartalék megoldás, nézd meg, hogy:

  • van-e integrált grafika az adott processzorban;
  • elég-e ez a mindennapi feladatokra, könnyebb játékokra, multimédiára.

Ha erős dedikált GPU-d van, az iGPU kevésbé lényeges, de hiba esetén hasznos lehet diagnosztikához.

4. Ár-érték arány és jövőbeli fejleszthetőség

Érdemes olyan modellt választani, amely:

  • jól illeszkedik a költségkeretedbe;
  • nem lesz szűk keresztmetszet 2–3 éven belül;
  • nem terheli túl az alaplapot és a tápot;
  • jó hőleadással és kezelhető fogyasztással rendelkezik.

Miután kiválasztottad az új processzort, jöhetnek a gyakorlati előkészületek: szerszámok, paszta, tisztítás, biztonsági lépések. Ezek alapozzák meg, hogy a processzor csere számodra zökkenőmentes legyen.

Szükséges eszközök és előkészületek processzor csere előtt

A processzor csere nem csak a CPU kicseréléséből áll. Az előkészítésen múlik a biztonság és a végeredmény minősége, ezért ne spórolj időt ezen a részen.

Alapvető eszközök:

  • jó minőségű keresztfejű csavarhúzó (lehetőleg mágneses fejjel);
  • minőségi hővezető paszta (nem kell feltétlenül prémium, de megbízható márka legyen);
  • izopropil alkohol (legalább 90%-os) vagy kifejezetten elektronikai tisztító;
  • mikroszálas kendő vagy nem szöszölő papírtörlő.

Antisztatikus védelem és munkakörnyezet:

  • használj antisztatikus csuklópántot, vagy rendszeresen érintsd meg a ház fém vázát földelés céljából;
  • dolgozz száraz, tiszta, stabil felületen;
  • ne puha szőnyegen szerelj, mert ott könnyebb elektrosztatikus töltést felhalmozni.

BIOS frissítés és adatok mentése:

  1. Ha az alaplap CPU support listája újabb BIOS-verziót ír az új processzorhoz, frissíts még a régi CPU-val.
  2. Készíts biztonsági mentést a fontos adatokról. A CPU csere elvileg nem érinti a tárhelyet, de hiba esetén jobb, ha nem kockáztatsz.
  3. Jegyezd fel az aktuális BIOS beállításaidat (XMP, boot sorrend, esetleges OC), ha később vissza akarod állítani őket.

Ha minden eszköz és előkészület rendben, magabiztosabban vághatsz bele a tényleges szerelésbe. A következő lépésben végigvesszük a processzor csere gyakorlati folyamatát.

Processzor csere lépésről lépésre asztali PC-ben

Az alábbi lépések általános útmutatóként szolgálnak. Egyes házaknál, hűtőknél lehetnek eltérések, de a folyamat lényege azonos.

1. Gép áramtalanítása, ház kinyitása

  1. Kapcsold ki a gépet, majd húzd ki a tápkábelt a konnektorból.
  2. Nyomd meg röviden a bekapcsológombot, hogy a maradék feszültség is távozzon.
  3. Helyezd a gépházat az asztalra, és csavarozd le az oldallapot.

2. CPU hűtő leszerelése

  • keresd meg a processzor hűtőjét (ventilátor + hűtőborda);
  • húzd ki a hűtő ventilátorának csatlakozóját az alaplapról (CPU_FAN);
  • a rögzítéstől függően csavard ki a hűtőcsavarokat vagy pattintsd ki a rögzítőfüleket;
  • óvatosan mozgasd meg a hűtőt, ne tépd le: ha ráragadt a paszta, kis csavaró mozdulat segít.

3. Régi processzor eltávolítása

  1. Az LGA foglalatnál emeld fel a rögzítőkart, majd a fémkeretet.
  2. Az AM4/AM5 és egyéb foglalatoknál hasonló reteszelőkar található – óvatosan nyisd ki.
  3. Emeld ki a processzort a foglalatból, ne érj hozzá az érintkezők részéhez.

4. Új processzor behelyezése

  • nézd meg a processzor sarkán lévő jelölést (nyíl vagy jel);
  • igazítsd össze a foglalat jelölésével;
  • óvatosan engedd a helyére, ne erőltesd;
  • zárd vissza a kart vagy a rögzítőkeretet.

5. Hővezető paszta felvitele

  • tisztítsd le a hűtő érintkező felületét és a CPU tetejét a régi pasztától;
  • a processzor kupakjának közepére tegyél egy borsónyi mennyiséget, vagy nagyon vékony csíkot;
  • a hűtő a leszorításkor egyenletesen eloszlatja a pasztát, nincs szükség kézi kenegetésre.

6. Hűtő visszaszerelése és kábelek rendezése

  1. Helyezd vissza a hűtőt a gyártó előírásai szerint, a megfelelő rögzítési pontokra.
  2. Csavard meg a csavarokat keresztben, fokozatosan, hogy a hűtő egyenletesen feküdjön fel.
  3. Csatlakoztasd a ventilátort a CPU_FAN aljzathoz.
  4. Rendezd el a kábeleket, hogy ne akadjanak a ventilátorokba, és ne rontsák a légáramlást.
  5. Zárd vissza az oldallapot.

A fizikai folyamat ezzel lezárult. Most jöhet az első bekapcsolás, a BIOS-ellenőrzés és az alapbeállítások finomhangolása.

Első bekapcsolás és BIOS beállítások processzor csere után

A processzor csere után az első boot-nál a gép kissé másképp viselkedhet, mint korábban. Ez nem feltétlenül hiba, gyakran csak az új hardverhez igazodik a rendszer.

Első boot és normális viselkedés

  • a gép induláskor egyszer-kétszer újraindulhat, ahogy az alaplap újraértelmezi a beállításokat;
  • ha néhány másodperc után bejön a BIOS vagy a Windows, jó eséllyel minden rendben;
  • ha hibakódot látsz az alaplapon (LED vagy debug kijelző), nézd meg a kézikönyvet.

CMOS reset, ha gond van

Ha a gép nem ad képet, vagy folyamatosan újraindul:

  1. Kapcsold ki, áramtalanítsd.
  2. Vedd ki az alaplapi gombelemet 5–10 percre, vagy használd a ‘CLR_CMOS’ jumpert a kézikönyv szerint.
  3. Helyezd vissza az elemet, indítsd újra a gépet.

XMP/EXPO, energiaprofilok, túlhúzás

  • Lépj be a BIOS-ba, és nézd át az alap beállításokat.
  • Kapcsold be az XMP/EXPO profilt, ha szeretnéd, hogy a RAM a gyári sebességén fusson.
  • Ha korábban túlhúztad a CPU-t, érdemes a processzor csere után először alapértékeken futtatni a rendszert, és csak később, fokozatosan finomhangolni.

CPU hőmérséklet és ventilátor görbék

A BIOS-ban ellenőrizd:

  • a CPU hőmérsékletét üresjáratban;
  • a ventilátor sebességét;
  • a ventilátorprofilokat (silent, standard, performance, custom).

Ha a hőmérséklet már a BIOS-ban is túl magas, lehet, hogy rosszul ült fel a hűtő vagy nem megfelelő a pasztázás. Ha viszont minden rendben, ideje megterhelni az új processzort, és ellenőrizni a valós használatban.

Processzor csere utáni tesztelés és hibakeresés

A processzor csere után fontos, hogy megbizonyosodj a rendszer stabilitásáról. Ez megóv a váratlan összeomlásoktól, adatvesztéstől és a későbbi bosszúságoktól.

Stabilitástesztek és benchmarkok

Használhatsz:

  • Cinebench R23 vagy újabb verziót a CPU teljesítményének és stabilitásának tesztelésére;
  • AIDA64, OCCT, Prime95 típusú programokat rövidebb, óvatos terhelésre;
  • játékokat, amelyeket gyakran játszol, valós, mindennapi tesztként.

Figyeld a hőmérsékletet és a ventilátor zaját futás közben. Ha a rendszer stabilan fut 20–30 perces tesztek alatt, jó jel.

Túlmelegedés, throttling és zaj

Jelek, amelyekre figyelj:

  • a hőmérséklet tartósan 90 °C fölé emelkedik;
  • a CPU órajele gyakran visszaesik, miközben magas a terhelés (throttling);
  • a ventilátor folyamatosan maximális fordulaton pörög és nagyon hangos.

Ilyenkor érdemes:

  1. újrapasztázni a processzort, figyelve a mennyiségre és az egyenletes eloszlásra;
  2. ellenőrizni a hűtő felfogatását és a rögzítőcsavarokat;
  3. javítani a ház szellőzését, esetleg plusz házventilátort beszerelni.

Ha nem indul a gép: tipikus hibák

  • elfelejtett CPU_FAN csatlakoztatás, ezért az alaplap nem engedi az indulást;
  • nem rendesen rögzített processzor, rosszul zárt foglalat;
  • nem kompatibilis CPU vagy elavult BIOS;
  • elgörbült tűk az LGA foglalatban, amelyeket nagyon nehéz javítani.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha:

  • nem találsz egyértelmű hibát, és a gép továbbra sem indul;
  • gyanús, hogy mechanikai sérülést okoztál (pl. tűk elhajlása);
  • a gép semmilyen jelzést nem ad (nincs LED, nincs hang, nincs kép),

akkor érdemes szervizhez fordulni, mielőtt további kárt okoznál. A hibák nagy része megelőzhető, ha ismered a tipikus bakikat, és tudatosan figyelsz rájuk a processzor csere közben.

Gyakori hibák processzor csere közben – és hogyan kerüld el őket

A leggyakoribb problémák többsége figyelmetlenségből vagy kapkodásból ered. Néhány tipikus hiba és megelőzési módjuk:

1. Rossz foglalat, nem támogatott CPU választása

  • mindig ellenőrizd az alaplap CPU support listáját a gyártó oldalán;
  • ne hagyatkozz csak a webshop leírására vagy fórumokra;
  • ha bizonytalan vagy, kérdezz meg szakembert vagy tapasztalt ismerőst.

2. Lábak elgörbítése, CPU rossz irányú behelyezése

  • soha ne erőltesd a processzort a foglalatba;
  • használd a foglalat és a CPU sarkán lévő jelöléseket igazításra;
  • LGA foglalatnál különösen vigyázz, mert az alaplapi tűk sérülnek meg, nem a CPU.

3. Túl sok vagy túl kevés hővezető paszta

  • túl sok paszta kinyomódik, és akár a környező alkatrészekre is kerülhet;
  • túl kevés paszta nem biztosít megfelelő hőátadást;
  • általános szabály: borsónyi mennyiség a CPU közepére, hagyd, hogy a hűtő eloszlassa.

4. Ventilátor rossz csatlakozóba kötése

  • a CPU ventilátort mindig a CPU_FAN csatlakozóra dugd;
  • ne keverd össze a CHA_FAN, SYS_FAN és CPU_FAN aljzatokat;
  • ha a BIOS azt jelzi, hogy nincs CPU ventilátor, ellenőrizd a csatlakozást.

5. ESD védelem hiánya, áramtalanítás nélküli szerelés

  • mindig húzd ki a tápkábelt, mielőtt szerelni kezdesz;
  • földeld magad, érintsd meg a ház fém részét rendszeresen;
  • kerüld a puha, szőnyeges felületen való szerelést.

Ha ezeket a hibákat tudatosan kerülöd, a processzor csere sokkal kisebb kockázatot jelent. Ettől függetlenül nem minden esetben ideális megoldás – különösen laptopoknál, ahol az upgrade korlátozott.

Rövid kitérő: laptop processzor csere – lehetséges, de nem mindig éri meg

Asztali PC-knél a processzor csere megszokott dolog. Laptopoknál azonban egészen más a helyzet, mert a gyártók elsősorban a vékony kialakításra és az energiatakarékosságra optimalizálnak, nem a bővíthetőségre.

A modern notebookok jelentős részében a processzor BGA tokozással, közvetlenül az alaplapra van forrasztva. Ezeknél:

  • a CPU gyakorlatilag nem cserélhető normál szervizkörülmények között;
  • a csere komoly gépparkot és szaktudást igényel (reballing, precíziós forrasztás);
  • a költség sokszor meghaladja a gép értékét, és a megbízhatóság sem garantálható.

Csak néhány, főleg régebbi vagy speciális, vastagabb üzleti/gamer laptop használ foglalatos CPU-t, ahol a processzor valóban cserélhető. Ilyenkor is szét kell szedni a teljes gépet, ami kockázatos, ha nincs tapasztalatod.

Érdemes átgondolni, mikor éri meg laptopnál a processzor csere:

  • ha a CPU foglalatos, és van egyértelműen kompatibilis, erősebb modell;
  • ha a gép egyébként jó állapotban van, és a teljesítménynövekedés valóban számít;
  • ha a csere költsége nem közelíti meg egy jobb, használt laptop árát.

2024-ben az esetek nagy részében laptopnál jobb döntés a RAM és SSD bővítése, vagy egy új/használt, erősebb notebook vásárlása. Ha mégis CPU cserében gondolkodsz, érdemes szakszervizre bízni, és elkerülni az otthoni kísérletezést.

Összefoglaló ellenőrzőlista processzor cseréhez

A sok információ után jól jön egy rövid, gyakorlati lista a processzor csere teljes folyamatáról. Ezt használhatod ellenőrzésként, mielőtt nekilátsz, és miután végeztél.

Tervezés

  • ellenőrizd az alaplap foglalatát és chipsetjét;
  • nézd meg a gyártó CPU support listáját;
  • ellenőrizd a BIOS-verziót, szükség esetén frissíts;
  • válaszd ki az új CPU-t a felhasználási szokásaid alapján;
  • győződj meg róla, hogy a táp és a hűtés elég lesz.

Szerelés

  1. Áramtalanítás, ház kinyitása.
  2. CPU hűtő leszerelése, paszta tisztítása.
  3. Régi processzor kivétele, új CPU behelyezése.
  4. Pasztázás, hűtő visszaszerelése.
  5. Ventilátor csatlakoztatása, kábelek rendezése, ház zárása.

Utólagos ellenőrzés

  • első boot, BIOS-ellenőrzés;
  • XMP/EXPO, energiaprofilok beállítása;
  • hőmérséklet és ventilátorprofilok finomhangolása;
  • stabilitásteszt és valós használati próba.

Ez a lista segít abban, hogy ne maradjon ki fontos lépés, és a processzor csere valóban hosszú távú, stabil fejlesztést jelentsen.

Konklúzió

A processzor csere az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy új életet lehelj a meglévő gépedbe anélkül, hogy teljesen új PC-t kellene vásárolnod. Jól megválasztott CPU-val jelentősen javulhat a játékok teljesítménye, a videóvágás sebessége és a mindennapi használat gördülékenysége.

2024-ben is igaz, hogy egy átgondolt CPU upgrade sokszor jobb ár-érték arányt ad, mint teljes platformcsere – feltéve, hogy az alaplap, a RAM és a táp elég erős és kompatibilis az új processzorral. A siker kulcsa a megfelelő előkészítés, a kompatibilitás ellenőrzése és a gondos szerelés.

Ha figyelsz a gyakori hibák elkerülésére, betartod a biztonsági szabályokat, és türelmesen teszteled az új konfigurációt, a processzor csere hosszú távú, stabil és látványos fejlesztést jelenthet számodra. Így a géped még évekig kiszolgálhat, anélkül hogy azonnal új PC-re kellene költened.

Gyakran feltett kérdések

Mennyire veszélyes otthon elvégezni a processzor cserét?

Ha betartod az alapvető szabályokat – áramtalanítás, ESD védelem, kompatibilitás ellenőrzése –, a processzor csere otthon is biztonságosan elvégezhető. A legnagyobb kockázat a foglalat vagy a CPU lábainak sérülése, illetve a nem megfelelő hűtés miatti túlmelegedés. Ha bizonytalan vagy, vagy nagyon drága hardverrel dolgozol, érdemes szervizre bízni.

Kell-e újra telepíteni a Windowst processzor csere után?

Általában nem szükséges a Windows újratelepítése processzor csere után, ha az alaplap nem változik. Előfordulhat, hogy az első indításkor a rendszer telepít néhány drivert, majd kéri az újraindítást. Ha stabilan működik minden, nincs tennivalód. Teljes platformváltásnál (alaplap csere) már nagyobb eséllyel érdemes tiszta telepítést végezni a hibák elkerülése érdekében.

Mennyivel lesz gyorsabb a gépem egy új CPU beépítése után?

A gyorsulás mértéke attól függ, milyen CPU-ra váltasz, és mit csinálsz a gépen. Ha régebbi, kevés magos processzorról lépsz fel modern, több magos modellre, játékokban akár 20–50% FPS növekedést is tapasztalhatsz, CPU-igényes munkánál pedig még többet. Ha csak kis lépcsőt lépsz, a különbség sokszor alig érezhető. Mindig a teljes konfigurációt kell nézni, nem csak a processzort.